Szabadság-nyilvántartás 2027: mennyi jár, meddig adható ki?

A szabadság-nyilvántartás nem egyetlen Excel-tábla kérdése. A jog megadja a keretet: mennyi szabadság jár, hogyan kell nyilvántartani, és meddig lehet kiadni. A gyakorlatban mégis itt csúsznak el a legtöbb helyen a dolgok – nem a jog ismerete, hanem a nyilvántartás következetessége hiányzik. Ez az útmutató forrásolt jogi áttekintést ad, és egy kalkulátorral segít a saját számok kiszámításában.

Mennyi szabadság jár 2027-ben?

Röviden: a szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság 20 munkanap. Ehhez jön az életkor szerinti pótszabadság (25 éves kortól 1 nap, 45 éves kortól 10 nap), a gyermekek utáni pótszabadság (1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4, 3 vagy több gyermek után 7 nap), valamint az egyéb jogcímeken járó pótszabadság. A teljes éves keret tehát nem mindenkinél ugyanannyi – életkortól, gyermekszámtól és munkakörülményektől függ.

A cikk a 2026. november 3-án hatályos szabályokat mutatja be. Az alapszabadság és a pótszabadságok rendszere a jelenlegi jogállapot szerint 2027-ben is ugyanúgy számítandó, mint 2026-ban – de a 2027-es év későbbi jogszabályváltozásait nem lehet előre garantálni, ezért az év vége előtt ismételt ellenőrzés javasolt. Ami minden évben változik, az a munkanapok száma és a munkaszüneti napok elhelyezkedése, ezért érdemes a szabadságkeretet a 2027-es munkanaptárral együtt tervezni.

Miből áll a szabadság?

1. Alapszabadság: 20 munkanap

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll (Mt. 115. § (1)). Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §). Ez a kiindulópont, nem a teljes keret.

2. Életkor szerinti pótszabadság

Az életkor szerinti pótszabadság a huszonötödik életév betöltésétől jár, és a törvényben meghatározott életkori lépcsők szerint emelkedik (25, 28, 31, 33, 35, 37, 39, 41, 43, 45 év). A magasabb mérték abban az évben jár először, amelyben a munkavállaló az adott életkort betölti (Mt. 117. § (2)). A lépcsők:

Életkor betöltése	Pótszabadság
25–27 év	1 munkanap
28–30 év	2 munkanap
31–32 év	3 munkanap
33–34 év	4 munkanap
35–36 év	5 munkanap
37–38 év	6 munkanap
39–40 év	7 munkanap
41–42 év	8 munkanap
43–44 év	9 munkanap
45 évtől	10 munkanap

3. Gyermekek utáni pótszabadság

A tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek után járó pótszabadság mértéke a gyermekszámtól függ. Fogyatékos gyermekenként további két munkanap jár (Mt. 118. § (2)). Fogyatékos gyermeknek az Mt. alkalmazásában az a gyermek számít, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg (Mt. 294. § (1) h)). A jogosultságnál a gyermeket először a születése évében, utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti (Mt. 118. § (3)) – tehát a tárgyévben 16. életévét betöltő gyermek is még számít. Gyermeknek az Mt. alkalmazásában a családok támogatásáról szóló törvény szerinti, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek számít, ideértve azt az esetet is, amikor a különélő szülők a közös szülői felügyelet keretében azonos időtartamban, egymást váltva nevelik (Mt. 294. § (1) c)).

Tizenhat évesnél fiatalabb gyermekek	Pótszabadság
1 gyermek	2 munkanap
2 gyermek	4 munkanap
3 vagy több gyermek	összesen 7 munkanap
Fogyatékos gyermek	+2 munkanap gyermekenként

4. Egyéb pótszabadságok

A törvény további jogcímeket is ismer: a fiatal munkavállalónak évente öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti (Mt. 119. § (1)); a föld alatt állandó jelleggel, vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak szintén öt munkanap (Mt. 119. § (2)); a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult munkavállalónak pedig szintén öt munkanap (Mt. 120. §). Ezek a jogcímek a fenti alap- és pótszabadságon felül értendők.

5. Apasági és szülői szabadság — ne keverd a klasszikus szabadsággal

Az apasági szabadság a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén járó, tíz munkanapos jogcím. A gyermek születését követő, örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig kell igénybe venni, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben (Mt. 118. § (4)).

A szülői szabadság a gyermek hároméves koráig járó, negyvennégy munkanapos jogcím; feltétele, hogy a munkaviszony legalább egy éve fennálljon (Mt. 118/A. §). Ez nem azonos a klasszikus éves szabadsággal, és nem része a fenti 20 + pótszabadság keretnek.

Hogyan kell a szabadságot nyilvántartani?

A munka törvénykönyve szerint a munkáltató nyilvántartja a szabadságot (Mt. 134. § (1)). A jogszabály nem ír elő tételes formanyomtatványt; az alábbi elemek a jogvita megelőzéséhez és az ellenőrizhetőséghez szükségesek, ezért javasolt minden munkavállalónál vezetni őket:

• Jogcím: alap-, életkori, gyermek utáni vagy egyéb pótszabadság.
• Tárgyév: melyik évre keletkezett a jogosultság.
• Igénybevétel: a kiadott napok vagy órák a választott, törvény szerinti elszámolási módnak megfelelően.
• Átszervezés / átvitel: a következő évre átvitt napok és annak jogalapja.
• Egyenleg: a tárgyévben még kiadható napok száma.
• Megszűnés: a munkaviszony végén a ki nem adott arányos rész és annak megváltása.

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni, és munkanapban kell nyilvántartani (Mt. 124. § (1), (4)). Egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a hét minden napja munkanapnak számít a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap kivételével (Mt. 124. § (2)); a szabadság úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a beosztásával azonos tartamra mentesül, ilyenkor a mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani (Mt. 124. § (3)–(4)).

A papír alapú vagy Excel-es nyilvántartás önmagában nem baj. A módosítási előzmények és a jogalapok követése hasznos bizonyítási és ellenőrzési eszköz – a Kúria 1/2022. jogegységi határozata szerint a munkaidő-nyilvántartást objektíven, megbízhatóan, naprakészen és ellenőrizhető módon kell vezetni –, de a jog nem ír elő egyetlen kötelező szoftveres megoldást. Egy jogvitában a tényleges jogosultság, a kiadás és az elszámolás helyessége is döntő, nem csak az, ki írta át az egyenleget.

Hogyan számoljuk az arányos szabadságot?

Ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a munkavállalót a szabadság arányos része illeti meg – az apasági és a szülői szabadság kivételével (Mt. 121. § (1)). A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. § (2)).

Az alábbi kalkulátor a klasszikus éves keretet (alap + életkori + gyermek utáni pótszabadság) számolja, majd a megadott belépési és kilépési dátum alapján megmutatja az arányos részt. Az eredmény tájékoztató becslés; a pontos elszámolást a munkaviszonyban töltött idő és a munkaszerződés részletei döntik el.

Kiadás és átszervezés: mik a határidők?

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki (Mt. 122. § (1)). A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni; ehhez a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie az igényét (Mt. 122. § (2)). A hét napra évközi belépés vagy megszűnés esetén a 121. § arányosítási szabálya is irányadó (Mt. 122. § (2)).

A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön (Mt. 122. § (3)). A tizennégy nap a munkavégzés és a rendelkezésre állás alóli mentesülést jelenti: a szabadságként kiadott napon túl a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap is beleszámíthat – nem tizennégy levonandó szabadságnapról van szó. A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell (Mt. 122. § (4)).

A 118. § (1) és (2) bekezdése szerinti gyermek utáni pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki; az igényt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni (Mt. 122. § (4a)).

A kiadás főszabálya az esedékesség éve (Mt. 123. § (1)). Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a következő év március 31-ig adhatja ki (Mt. 123. § (2)). Ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni (Mt. 123. § (3)).

Az esedékesség évében kiadottnak tekintendő a szabadság akkor is, ha az igénybevétel abban az évben megkezdődik, és a következő évben kiadott rész nem haladja meg az öt munkanapot (Mt. 123. § (4)). Ez az öt nap nem szabadon átvihető éves keret, és nem is minden átviteli jogcím közös felső határa: kizárólag az év végén megkezdett, a következő évre átnyúló szabadság beszámítására vonatkozik.

Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, illetve a már megkezdett szabadságot megszakíthatja (Mt. 123. § (5) a)–b)). Az apasági szabadság azonban ilyen okra tekintettel sem halasztható el, a megkezdett apasági és szülői szabadság pedig nem szakítható meg (Mt. 123. § (5)).

Ugyanehhez a kivételes okhoz és a kollektív szerződés erre vonatkozó rendelkezéséhez kötött a szabadság egynegyedének a következő év március 31-ig történő kiadása is (Mt. 123. § (5) c)). A kollektív szerződés puszta léte önmagában nem elég: a benne szereplő felhatalmazás és a kivételes ok együttesen szükséges.

A halasztást, a megszakítást és az egynegyedes átvitelt a munkáltató írásban indokolja; halasztásnál a kiadás általa javasolt új időpontját is közölve (Mt. 123. § (5a)). A kiadási időpont módosításával vagy a megszakítással összefüggésben a munkavállalónak felmerült kárát és költségeit meg kell téríteni; megszakításkor a tartózkodási helyről a munkahelyre való visszautazás, az odautazás és a munkával töltött idő nem számít be a szabadságba (Mt. 123. § (7)).

A felek naptári évre kötött megállapodása alapján a 117. § szerinti életkori pótszabadság az esedékesség évét követő év végéig is kiadható (Mt. 123. § (6)). Ez a gyakorlatban a hosszabb távú, év végi átszervezést tervező cégeknél lehet releváns.

A 3 tipikus hiba a szabadság-nyilvántartásban

1. Az egyenleg csak a „felhasznált napokat” követi. Az átszervezés, az év végi maradvány és a kilépéskori arányos rész külön nyilvántartást igényel. Ha ezek egy cellában keverednek, a dolgozó és a HR is mást fog kiolvasni.
2. Nincs nyoma annak, ki és mikor módosított. A módosítási előzmények követése hasznos bizonyítási és ellenőrzési eszköz, de önmagában nem pótolja a jogosultság, a kiadás és az elszámolás helyes dokumentálását.
3. A kiadási határidőket nem követi senki. Az október 1-jén vagy azt követően történő belépés, a dolgozói oldalon felmerült akadály és az év végén megkezdett, következő évre átnyúló szabadság mind-mind konkrét határidőt jelent. Ezeket a rendszernek kellene jeleznie, nem a hónap végén derülnie ki.

KELIO: Tervezés + HR PRO + ESS

A KELIO-ban a szabadság nem külön Excel, hanem a munkaidő-nyilvántartás és a HR-folyamatok része. A munkavállaló az ESS felületen adhat be igényt, a vezető jóváhagyhatja, a rendszer pedig vezeti az egyenleget és a naptárt. A HR PRO oldalon a szerződéses adatok, a dokumentumok és a kilépési folyamat ugyanabban a rendszerben vannak – így a kilépéskori elszámolás nem egy külön táblázatból indul.

Az önkiszolgáló szabadságigénylést, a vezetői jóváhagyást, az egyenlegkezelést és a nyomon követhetőséget a KELIO hivatalos termékleírása alátámasztja. A konkrét magyar HR PRO-csomag tartalmát és a magyar szabályok szerinti beállítást a bevezetés során külön termékdokumentációval kell igazolni.

Kapcsolódó tartalmak: munkaidő-nyilvántartás 2026, munkaidőkeret 2027, munkaidőkeret-kalkulátor, munkaidő naptár 2027, HR-megfelelési checklist.

Kérjen személyes bemutatót

Gyakori kérdések

---

Források (ellenőrizve: 2026. november 3.): 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 115–125., 134. és 294. § — Nemzeti Jogszabálytár – Mt. 115–125. §; 2023. évi CXIII. törvény; Kúria 1/2022. jogegységi határozat — Kúria; Kormányhivatal: A munka törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezései (PDF). A cikk tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás.